Az Eszter szét fújta virágait!
Című fejezet következik most!
Az Eszter szét fújta virágait úgy hogy,azok csak úgy hajladoznak de úgy hogy,az már nem is igaz!
De nagyon egzotikusak és művésziek ráadásul.
Meg olyan vonalat vezett hogy, ahoz már művészet kell és gyakorlat és okosság és egyszerű technika és genetika kell hozzá és kész.
Ezt pedig bár ki megtudja csinálni ha akarja.
De most minden virágot pirosra színez.
Most pedig egzotikusan és szépen kiszínezi a virágokat.
Most pedig írok egy verset igy a végére érve!
Ezt pedig már másolni fogom majd!
Csóri Sándor
Csupa zöld az álmom is
Én vagyok Ág Borka,
csemegém az uborka,
nem dió,nem torta,
se nyalókás cukorka.
Ráadásul nyersen eszem,
ropogtatom hersegtetem,
csupa zöld a leheletem,
csupa zöld az álmom is,
még a lábam ujja is,
macskám farka,
kutyám orra
zöldül,mint az új
uborka-
Lomb hintóba szállok.
Jobbra -balra tekingetek,
s jó napot kivánok!
Most pedig még írok egy saját költeményt még egyet a Daniról!
Most igy a leges,leges legvégére érve!
Dani ahogyan forog a széken úgy megy lefelé vele a szék is.
Ezt pedig kimondta hát elárulom nektek ezt pedig természetesen a Móni barátnőm mondta.
Dani forog a széken és ahogyan forog úgy megy le vele egyűtt a széke is.
De aztán beszédül és csak abba hagyja ezt aztán pedig tovább folytatja ezt a műveletet és még élvezi is.
A Móni barátnőm pedig mindig kiakad.
Ezt pedig többször nem akarom mondani hogy,1,2,3, Szegény Móni barátnőm
ezt pedig tartsad be Dani mert különben oda ragasztalak a székhez hogy,ne tudjál ugrálni se.
A pörgös széket pedig lefogom cserélni egy motorosra hogy,pőrögni motorizálva tudjál a széken.
Vége.
